A Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)

A déli félgömb tengereiben élő déli csukabálna a modern rendszertan szerint külön fajnak számít. A közönséges csukabálnának három alfaja van, az atlanti-óceáni, az északi-csendes-óceáni és a törpe csukabálna. Mindkét csukabálna-faj a barázdásbálnák közé tartozik.

A csukabálna a második legkisebb sziláscet. A kifejlett példányok testhossza 6,7-10,7 méter közötti, súlyuk 6-13 tonna. A hímek és a nőstények nagyjából azonos méretűek. Rövid, felülnézetből háromszögletű feje van, hátának közepe mögött feltűnő, hátrahajló uszonyt visel. A csukabálnát a többi bálnától a mellső uszonyán levő fehér sáv alapján lehet legkönnyebben megkülönböztetni. A testük szürkés-fekete, a hasi oldalon fehér. 2-20 percenként vesz levegőt. Ilyenkor az állat teljes háta, a hátúszóval és a légzőnyílásokkal együtt, a vízfelszín fölé emelkedik. Mikor újra lemerül, a teste jellegzetesen meghajlik. A bálna becslések szerint 20–30 km/órával képes úszni. Szájában, egy-egy oldalon 240-360 szila található. A szájfenéktől a melltájékig 50-70 torokbarázda található.

A csukabálnák 30-50, legfeljebb 60 évig élnek.

A csukabálna az északi félgömb tengereiben él. Az Atlanti-óceánban élő alfaj egyedszáma egy 2004-es becslés szerint
184 000 körül van. A másik két alfaj egyedeinek számát 2005-ig még nem próbálták megbecsülni. A déli faj egyedszáma 760 000-re tehető. A bálnák megtalálhatók a sarkoktól az Egyenlítőig mindenfelé.

A csukabálnák kíváncsiak, és gyakran felbukkannak a hajók környékén, azonban a hosszúszrányú bálnával szemben soha nem lehet tőlük akrobatikus ugrásokat látni.

Az újfajta Delfin és Bálna esszenciák közül a Csukabálnához tartozó esszencia többek között a következőket támogatja:

• Segít egyensúlyt találni az élet extra kihívásai közepette.
• Segít erőfeszítés nélkül integrálni és egyensúlt teremteni a körülöttünk lévőkkel, harmóniát hoz a különböző hátterű emberek között.
• Megnöveli minden szinten a kommunikációt
• Egy valódi Új Kor esszencia, ami igazi békét hoz a Földre.